Ismét el kezdtük a sétát, ez volt idén a harmadik hely, Parádsasvár, kicsit nekem hűvös volt a levegő, fura is volt, hogy annyi ember kinn volt, de hát nem tud menni senki sehová jelenleg. Előtte voltunk a Szent Anna-kápolnán a Sárhegyen, és egy kicsit Mátrafüreden.

Gyönyörű terep. 

A Cserhátban, a Páris patak szurdokvölgyében jártunk. Szép rész, de mintha furcsa erők működnének, főként a bejáratnál, mintha nem szívesen fogadnának a több millió éves erők. Itt már a telefon is átvált az Orange hálózatra, tehát a határ mellett vagyunk.

Egyből, egy valószínűleg kockás siklóval találkoztunk:

A nagy mélységet magaságot a képek nem adják vissza nekünk, körben omlásveszély van.

Mindenfelé kőrakások jelzik az utat, a vége felé egy kis kiállítás is van ezekből.

Itt láttunk két ragadozó madár fiókát, őket nem sikerült beazonsítani, de az anyjuk a fejünk felől jelezte, hogy ne zavarjunk itt meg senkit.

Miután végignéztük a szurdokot, ellátogattunk a neogótikus stílusban épült katolikus templomba, és temetőkertbe.


Végig csodálkoztunk, és imádtuk a természetet. :-)

Az utolsó előtti jelekért indultunk útnak. Jó időnk volt, a hegy belsejében kicsit hidegebb volt, de a tetőn még a nap is ránk sütött.

Ezen a napon egy nagyot gondoltunk. A Karancs kilátót céloztuk meg a maga 727 méterével. Elolvastunk róla mindent, de valóban nem volt csalódás, végig emelkedett felfelé keményen, és a lefelé jövet sem volt egyszerű. Sajnos a kilátás nem pótolt mindenért, mert párás idő volt, nem sokáig lehetett ellátni, de nagy küzdelem volt, és sikerült. :-)

2018.10.06 egy szombati nap, és mi ezt a csodás kilátót céloztuk meg. Az Óvár étterem felől közelítettük meg a kilátót, helyenként erős emelkedők voltak, de igazából lefelé jövet sem volt könnyű a dolog. Szép idő volt, remek kilátással. Felfelé menetben találkoztunk Csedyékkel, ezt mindenképpen meg kell említenem, mert velük, eddig max valami koncerten futottunk össze. :-) Innen is kívánunk jó egészséget!






 

Elkezdtük idén is a túráinkat.
Az év elején kimaradtak ezek, azután megvártuk, hogy kellemesebb legyen az idő, ne legyen túl meleg.
Egy Nagy-Hársassal kezdtünk szemből. Nem voltam még túl jó állapotban, a sziklás bányarésznél majdnem visszafordultunk, kellett tenni egy kis pihenőt. Azután már sikerült felmenni.

Ezután a Prónay-Kilátót néztük ki magunknak, Romhány melett (2018.09.21). Szép időnk volt, sok volt az apró légy útközben, de megérte felmenni, nagyon szép volt a kilátás, friss volt a levegő.

2018.09.30-án a béri andezitoszlopokhoz mentünk fel. Rengeteg hollót láttunk, remek időnk volt ismét, jó levegővel.

Újra tudok rögíteni saját számokat.

soundcloud.com/gonye/01102017-sketch

Hamarosan Beri Ary és a Pillangók koncert!

Idén találkoztam Berencsi Attilával, volt egy meghallgatás, ebből született ez a felvétel.
soundcloud.com/gonye/dallas

Számomra több órás erőltetett menetben felértünk a Bél-kőre.
Bó már az elején azt mondta, de jó lenne visszafelé jönni... Én arra gondoltam, addig jó amíg felfelé megyünk, mert utána már csak múlt időben beszélünk róla.

Szép volt, tavaly óta készültük rá!

 
Nekem minden tyúklépés, egy óriáslépés.

Bó, vitt fel.